Energetikai hatásfok, vagyis mi az a jóságfok (COP; EER)?

Az első dolog a gazdaságossági számítás. A magas hatékonyságú rendszerek csökkentik az energiafelhasználást, ezáltal a felhasználási költségeket. Nem is gondolná az ember, hogy Magyarországon háztartásunk energia felhasználásának több mint 70%-át lakásunk fűtésére-hűtésére fordítjuk. Csupán a fennmaradó 30% energiát használjuk autózásra, főzésre, illetve melegvíz-készítésére.

A modern épületek hőszükséglete az új és egyre újabb hővédelmi szabványoknak megfelelően használt hőszigeteléssel egyre csökken. A hűtési berendezés teljesítményének igazítása a konkrét igényekhez egyben a környezet védelmét is szolgálja. Ezeknél az épületeknél másképpen kell megválasztanunk a felhasználandó energiát, melyhez más hűtés méretezési eljárás is járul.

Lakásklimatizálás során az energia megtakarítást, számítások alapján elvégezhetjük. Ezt természetesen mindenki maga is elvégezheti, itt csupán néhány adatnak kell segítségképpen rendelkezésre állni. Mint tudjuk a lakásklíma berendezés villamosenergiát használ fel hűtéséhez, de nem mellékes, hogy mennyit.

Mérőszám, melynek értéke hűtő-fűtő klímaberendezésenknél került meghatározásra, fűtésnél a COP (Coefficient Of Performance), hűtésnél az EER (Energy Efficiency Ratio) elnevezés használatos.

Az energiacimke egy az EU által alkalmazott minősítési rendszer. Ennek meghatározását a klímaberendezés gyártóitól is megköveteli a törvény, amely szigorú szabályokhoz kötött.

Mit jelent a COP?

A COP egy mérőszám, mely a hűtő és fűtő rendszerek energiahatékonysági mutatója. Klímaberendezések esetében a hőszivattyús (azaz fűtő funkcióval is rendelkező) berendezések kapcsán "fűtési jósági fok"-nak is hívjuk. Értéke a leadott fűtőteljesítmény (adott környezeti hőmérsékleten) és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Innen a dimenziója (W/W). Minél magasabb ez az érték, annál jobb hatásfokú tehát adott fűtési feladat ellátásához kevesebb áramot felhasználó, így energiatakarékosabb a berendezésünk.

Mit jelent az EER?

Az EER érték hűtési üzemmódban, adott környezeti hőmérsékleten utal klímaberendezés hatásfokára. Hűtési jósági foknak is nevezzük. Ez a szabvány érték azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés adott elektromos energia felvételnél milyen hűtőteljesítménnyel bír. Az EER a hűtőteljesítmény és az elektromos teljesítményfelvétel hányadosa. Az EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak és egyben az energiaosztály meghatározója.

Az energiaosztály jelölésére az energiacímke szolgál és szabvány szerint meghatározott formája van.

Jól szemlélteti az adott légkondícionáló műszaki színvonalát, leegyszerűsítve, a magasabb jósági fokú klíma a jobb!

A klímaberendezést energiatakarékosságuk szerint "A"-tól "G"-ig terjedő skálán helyezik el.

Sokan hajlamosak arra, hogy a klímaberendezés megvásárlása és felszereltetése után elfeledkezzenek arról, hogy bizony ahhoz, hogy a berendezés kifogástalanul működjön, bizonyos kisebb karbantartásokat folyamatosan el kell végezni.

Az itt leírtak elsősorban azoknak szólnak akik otthonukban használnak klímaberendezést, de a kisebb irodákban, illetve üzlethelyiségekben elhelyezett berendezések tulajdonosainak is hasznosak lehetnek a következő információk.

Általában a kereskedők csak abban az esetben fogadják el a reklamációkat, ha a berendezés szakszerű üzemeltetés, szakszerű szerelés és karbantartás mellett működött. Az üzemeltetés és karbantartás két részből tevődik össze. Az első a beüzemelő szakszerviz évi egyszeri teljes körű karbantartása, melyet jó esetben a vásárló és a szakszerviz közötti karbantartási szerződésben rögzítenek, a másik pedig az üzemeltetőre háruló folyamatos karbantartás. Az utóbbihoz találhat itt néhány fontos tanácsot.

A légszűrők

Fontos, hogy a cserélhető légszűrőket, amelyek az ablak és a split klímában is megtalálható, legalább 4 hetente tisztítsuk ki, azonban ha a készülék olyan helyen üzemel, ahol a levegő koszosabb, a tisztítást gyakrabban is elvégezhetjük. A szűrők tisztaságának a foka nagyban befolyásolja a berendezés hatékonyságát. Az oldal fali, osztott (split) rendszerben üzemelő készülékekhez tartozékként, vagy külön, megvásárolt pollen szűrő készletet, nem lehet tisztítani! Ezt cserélni kell. Azt, hogy a cserére mikor van szükség általában a pollen szűrőhöz mellékelt indikátor papíron feltüntetett elszíneződési paletta mutatja. Egy pollen szűrő készlet általában egy klíma szezon után kell cserélni. Fontos, hogy a szűrők, pollen szűrők nem szabványosított méretűek, ezért a különböző típusú berendezések szűrői nem kompatibilisek egymással, ha szűrő cserére van szükség akkor csak az eredeti gyártó által gyártott szűrő készletek a megfelelőek. Tovább nehezíti a dolgot az, hogyha egy régebbi berendezéshez szükségeltetik új szűrő készlet, ugyanis a berendezések külső megjelenése, mérete minden évben változik, ezért általában ezekhez csak hosszabb szállítási idő után biztosítható új szűrő készlet.

Hasznos tanácsok

Ha tudjuk, hogy a klímaberendezést nem fogjuk hosszabb ideig használni, akkor célszerű a berendezést, kikapcsolás előtt ventilátor üzemben 20-30 percet folyamatosan járatni, ezzel elérjük, hogy a berendezés kiszárad, megelőzve az esetleges gombásodását a belső alkatrészeknek. A kültéri egységet ne rakjuk körbe különféle tárgyakkal, a ventilátor védőrácsot ne takarjuk el, mivel így meggátoljuk a levegő kiáramlását a kültéri egységből. Sokszor elő fordul, hogy a beltéri egység olyan helyre van fel szerelve, ahol esetleg az ablakon keresztül direkt napfény éri, ilyen esetekben, de általában használat közben, érdemes elsötétíteni a helyiséget megvédve a szobát a direkt napfénytől. Légkondicionált helyiségekben nem célszerű az ablakok, ajtók nyitva tartása.

A fennt leírtak általános esetekre vonatkoznak, de előfordulhatnak eltérések, esetleg egyébb jelenségek, a különböző márkájú berendezések között. Ezért első sorban a kezelési utasításokban foglalt üzemeltetési útmutatók az irányadóak.

A párásítás nyújtotta előnyök az élet számos területén régóta ismertek; a különféle párásítási módszerek és eszközök széles körben elterjedtek, illetve terjedőben vannak. A levegő páratartalma számos helyen meghatározó, gondoljunk csak lakásunkra, munkahelyünkre; közérzetünket, hőérzetünket nagyban befolyásolja a környezet páratartalma, különféle mezőgazdasági épületekben (szaporítók, üvegházak, istállók stb.), illetve ipari területeken pedig a technológia egyenesen nélkülözhetetlenné teszi a páratartalom megfelelő szabályzását.

A levegőbe bocsátott apró vízcseppeknek adott körülmények között jelentős hűtőhatása van, ezen alapszik a ködhűtés. Ismeretes, hogy a párolgás következtében csökken a környezet hőmérséklete, tehát ha a levegőbe bocsátott vizet elpárologtatjuk (illetve elpárolog magától), jelentős hűtőhatást (más oldalról nézve: hőérzet-javulást) érhetünk el.

Ennek mértéke számos tényező függvénye: a környezet hőmérséklete, páratartalma, a napsugárzás, a szél, illetve a vízcseppek mérete mind-mind befolyásolják a hűtés hatékonyságát. Minél nagyobb a hőmérséklet, minél kisebb a levegő páratartalma, annál intenzívebb a párolgás, annál gyorsabb a hűtés.

Nagyon lényeges, mekkora cseppekre bontjuk a vizet. Már olcsó, egyszerű szerkezetekkel (különféle ködfúvók) akár energiabevitel nélkül, a hálózati víz nyomását felhasználva lehetséges párásítani, de az ilyen módon előállított pára viszonylag nagy cseppekből áll, ezért lassabban párolog, kevésbé érezhető a hűtőhatás, és a ködfelhővel érintkezve rövid idő alatt nedvesítő hatás tapasztalható (lecsapódik, megfolyik). Kis cseppméretű ködöt nagy nyomáson lehet előállítani, erre alkalmas szivattyúval, csőrendszerrel, fúvókákkal és kiegészítőkkel. Az 50-70 bar nyomáson működő ködhűtés nagy hatásfokú, nem nedvesítő, ráadásul látványnak sem utolsó.

A ködhűtéssel ideális esetben akár 5-8 °C-os hőmérséklet-csökkenés is elérhető a páratartalom jelentős növekedése nélkül. A vízcseppek mérete 5 mikronnál (5x10-6 m) kisebb, ezért a párolgás gyakorlatilag azonnali (természetesen továbbra is függ a környezeti paraméterektől). A ködhűtés gazdaságos, mivel 1 gramm víz elpárologtatása 600 kalória hőmennyiséget emészt fel; ez az energia a környezet hőmérséklet-csökkentésére fordítódik. A kültéri hűtőrendszerek üzemeltetése az egyszeri beruházás után gazdaságos: 11 méternyi (pl. terasz) kerület hatékony hűtéséhez szükséges 15 db fúvóka percenként kb. 2 liter vízzel beéri, a szivattyúmotor 400 wattos. Különféle méretekhez és alkalmazásokhoz különféle szettek kaphatók, de természetesen egyedi feladatok is megoldhatók; ez esetben teljesen testre szabott lesz a hűtés.

A telepítés nagyon egyszerűen, speciális szerszámok nélkül elvégezhető, a csövek és a fittingek egy mozdulattal összekapcsolhatók, a fúvókák szintén kézzel becsavarhatók a helyükre. A pangó vizek jelentkezését elkerülendő ajánlatos kiegészíteni a rendszert automata drain-szeleppel, mely a nyomás megszűnte után a csőhálózatban lévő vizet kiengedi; ezeket jellemző mélypont(ok)ra kell elhelyezni. Tekintettel arra, hogy a fúvókák lyukmérete igen kicsi (a legkisebb 0,15 mm-es), gondoskodni kell a víz alapos szűréséről. Bizonyos szettek az idomokon, csöveken, fúvókákon, speciális fittingeken és csőrögzítő bilincseken kívül a szivattyú megtáplálásához szükséges tömlőt, idomokat, szűrőt, sőt fúvókatisztító folyadékot és csővágó ollót is tartalmaznak.

A ködhűtés minden olyan helyen alkalmazható, ahol a hagyományos klimatizálási módszerekkel nem, vagy csak igen körülményesen és drágán érhető el eredmény. Szállodák, éttermek teraszain, kertekben, különféle szabadtéri helyeken eredményesen használható. Legutóbbi sikere a Plázson volt: a hosszú rakpartszakasz látogatói a szaharai melegben a 12 m hosszú Párakapuban találhattak felfrissülést.

A professzionális rendszerek egyébként sokoldalúan használhatók: a kültéri hűtésen kívül alkalmasak istállók, állattartó telepek „klimatizálására”, növényházak páratartalmának növelésére, fagyvédelemre, légtisztításra, különleges látványeffektusok létrehozására is.

A hőcserélőn kicsapódó nedvességen ez az apró méretű szennyeződés megtapadhat, és ha nem tisztítjuk, kezeljük, akkor melegágya lehet a különböző gombák, penészek, baktériumok telepeinek.

Az elhanyagolt, nem szakszerűen és a kellő rendszerességgel tisztított split klíma beltéri egységek belső felületén, ventillátorán, csepptálcájában lerakódott szennyeződésen a párás, sötét környezetben kialakulnak a baktérium, gomba, penész, stb. telepek, melyek a készülék elindításakor, működésekor a lakás levegőjébe juttatják a kórokozók hadát, majd onnan szemünkbe, orrunkba tüdőnkbe jutva olyan légúti betegségek kialakulásának kockázatát növelik, mint az allergia, asztma, legionellózis, stb.

A split klíma szakszerű tisztítása megakadályozza, hogy a készülékben egyébként legtöbbször ideális életkörülményekre lelő mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, és a berendezések által folyamatosan keringetésre kerüljenek agyagcseréjük melléktermékeivel együtt a beltéri levegőben. A legelterjedtebb (penész)gomba fajok (aspergillus, penicillum) mellett baktériumok is megjelennek a beltéri egységek hűtőbordáin kialakuló vékony filmrétegen, illetve csepegővíz-tálcán. A legismertebb, kifejezetten a légkondicionálókhoz köthető baktériumtörzs a legionella, amely atípusos tüdőgyulladást okozhat.

A split klíma beltéri egységek tisztításának menete:

• Elsődleges porszűrők portalanítása, folyóvizes lemosása.

• Különböző szűrőbetétek lemosása, szükség szerinti cseréje.

• A hőcserélő gőztisztítóval történő tisztítása, fertőtlenítése.

• A nagyon elkoszolódott készülék teljes szétszerelése, tisztítása.

• Vegyszeres kezelés, fertőtlenítés, a baktérium, penész, gombatelepek kialakulásának megelőzése.

A kültéri egység ellenőrzése:

• Sűrített levegős tisztítás.

• Csatlakozók ellenőrzése

• Gáznyomás mérés.

• Kültéri egység hőcserélőjének átmosása 3 bar nyomású tisztító szerrel A split klíma beltéri egység tisztításának az egészségmegóvás csak az egyik feladata. Az elporolódott hőcserélőn nehezebben jut át a levegő, ezáltal a hűtés hatásfoka gyengül. A ventillátoron megtelepedett szennyeződés kiegyensúlyozatlanságot, és nem megfelelő légszállítást okoz, ami szintén a hűtés gyengülésében mutatkozik meg.

  A split klíma karbantartás menetének ki kell terjednie az egészségügyi szempontok mellett a megfelelő működés ellenőrzésére is. Az elektormos kötések ellenőrzése, a kondenzvíz eltávozásának ellenőrzése, az esetleges rezonanciák megszüntetése mind a karbantartás folyamatát végző szakember feladata.

  A split klíma másik alkotórésze a kültéri egység, ami az esetek nagy részében a szabadban helyezkedik el, kitéve az időjárás viszontagságainak, napsütésnek, esőnek, szélnek, pornak. Mivel a hőcserélőn működés közben nagy mennyiségű levegő áramlik át, és itt nincs szűrő, ami megakadályozza a por beszívását, ezért a sűrűn elhelyezkedő lamellák között a fák szöszei, a por, egyéb szennyeződések lerakódnak, és akadályozzák a levegő szabad áramlását. Ennek hatására a kültéri egység kondenzátora nehezebben adja le a hőt, a kompresszor erőlködik, alacsonyabb lesz a hatásfok, több elektromos áramot fogyaszt, gyorsabban használódik el a készülék. Nagyon fontos a hőcserélő tisztítása, akár a split klíma szétszerelése által is.

A felsoroltak mind fontos körülmény, rendszeres ellenőrzésüknek hiánya a klímaberendezés idő előtti elhasználódásához, meghibásodásához vezet.

Összefoglalva, amennyiben azt szeretnénk, hogy egy split klíma tartósan és egészségünk veszélyeztetése nélkül kellemes komfortot nyújtva üzemeljen, a készülék forgalmazója, illetve telepítője által ajánlott rendszerességgel végeztessük el szakemberrel a karbantartás folyamatát, szem előtt tartva a fennt leírtakat.

Kiegészítés:

Gyakran elhangzó érv Ügyfeleinktől, hogy felesleges még karbantartani, csak párszor kapcsolják be a légkondicionálót egy szezonban, nem használják folyamatosan. Sajnos ez gombásodás, szennyeződés szempontjából nem sokat számít. Gondoljuk csak végig, mennyi por rakódna a bútorokra egy év alatt a lakásban.A légkondicionáló ezt a poros levegőt keringeti, szűri, naponta akár 30 szor is átkeverve a hűtőbordákon a szoba teljes légmennyiségét.Gyakorlati tapasztalatunk, hogy még egy tiszta lakás esetében is a légkondicionáló tetejét, és a belső részét vastag házipor réteg fedi, amely a légkondicionáló beindításakor egy nedves filmet hoz létre a hőcserélőn. A karbantartás során mechanikusan, és vegyi úton is semlegesítjük ezt a lerakódást, ellenkező esetben akár egy új készülék is elgombásodhat a hűtési szezon végére.

 A kültéri egység hőcserélőjén a szálló por, illetve a nyárfa virágzásakor tömegesen előforduló szöszmösz rakódik le, sokszor filcréteget képezve a kültéri egységen.Karbantartás nélkül a kültéri egység egyre nagyobb áramfogyasztása, és rohamosan csökkenő élettartama valószinűsíthető, ill. akár a kompresszor leégése is.

A légkondicionálóban lévő szűrőbetétek csak a por nagyobb szemcséit képesek megfogni, a hőcserélőre jutott mikro szemcsék pedig egy filmszerű réteget hoznak létre, amelyek melegágyai a gombáknak, baktériumoknak.

A karbantartás mindig megelőzés legyen, ne akkor gondoljunk csak erre, amikor már kellemetlen szagokat érzünk a légkondicionálónk beindításakor!

 Mindegyik típusú klíma berendezés esetében a gyári garancia feltétele az időszakos, évente legalább egyszeri karbantartás elvégzése.Szerver helységek esetében, a folyamatos üzem következtében negyedévente indokolt a klíma tisztítása, ellenőrzése.Nagyforgalmú utak, körútak mentén telepített berendezések sokkal nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mivel a szálló por a kültéri, és beltéri egységben egyaránt jelentős mennyiségben megtalálható.Itt akár szezon közepén is érdemes még egyszer klíma karbantartást elvégeztetni.

A split klíma segítségével a légkondicionálási folyamathoz egy beltéri egységre és egy kültéri egységre van szükség. A hűtőközeg a csöveken keresztül áramlik egyik egységből a másikba. A hűtőközeg az egyik egységben felveszi, a másikban pedig leadja az energiát. A split klíma berendezések egyszerű megfogalmazása az energia felvétele az egyik helyen és leadása egy másik helyen.

Az emberek monotónia tűrő küszöbe nyilvánvalóan teljesen eltérő. 

A folyamatos zaj ami egyes embereknek hallhatatlan, másoknak már idegesítő és zavaró is lehet. Minél halkabb egy berendezés annál könnyebben fog illeszkedni az eltérő igényekhez. Fontos, hogy munka végzés vagy pihenés közben ne érjen bennünket olyan külső behatás ami megzavarhatja a tevékenységünket.

A klímaberendezések üzemeltetése közben a kül és beltéri egységben elhelyezett ventilátor motorok és járókerekek valamint a kültériben elhelyezett kompresszor üzemének eredményeképpen zaj keletkezik. Ez a zaj a berendezésből távozik. A korszerű berendezések gyártóinak egyik fontos fejlesztési pontja, hogy a zajszintet minél alacsonyabbra tudják küzdeni.

A mai beltéri egységeknél nem ritka a 20 dBA zajszint (Nord Mojave, Hitahci Shirokuma) (hangnyomás szint) alacsony fordulaton ami kb. akkor “zajt” jelent mint a lágy szellőben susogó falevél. De a kültéri egység zajszintjére nem csak a saját kényelmünk miatt kell figyelnünk! Környezetünkben élő ember társainkat is zavarhatja a kültéri egységből kiáramló zaj. A zaj terhelést a 4/1984 sz. EÜM rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározták, területi funkció szerint, hogy bizonyos besorolású területeknek milyen zajszinteknek kell megfelelnie.

Amennyiben a berendezésünk kültéri egysége zajosabb a megengedettnél ,akkor egy feljelentést követően akár annak leszerelését is elrendelheti a hatóság. Lakóterületen laza beépítéssel a nappali megengedett érték 5 méterre a berendezéstől 55dB(A) az éjszakai pedig 45 dB(A).

forrás: klima.hu

Automata újraindítás funkció
Áramkimaradás, áramszünet esetén a berendezés automatikusan újraindul, az előzetesen beállított értékeket követve.

Fix fordulatszámú berendezés
A klímaberendezés szabályozása a kompresszor ki- és bekapcsolásával történik. Nem energiatakarékos megoldás.

Fojtószelep
A hűtőkörfolyamat alkatrésze, melynek feladata, hogy az elpárologtatóba csak folyadék halmazállapotba jusson be a hűtőközeg.

Hőszivattyús berendezés
A klímaberendezés az átmeneti és téli időszakban fűtési üzemre is alkalmas. Egyes klímaberendezések nem csak átmeneti időszakban, de egész szélsőséges időjárásban is képesek vállalni a fűtést.

Hűtőközeg
A hűtőkörfolyamatban keringő közeg. A modern légkondicionáló berendezésekben manapság már többféle anyag kerül alkalmazásra hűtőközegként. Ezek közös jellemzője, hogy nem tartalmaznak az ózonréteget erősen károsító HFC, vagy HCFC gázokat más néven freont.
Pl. a ma használatos típusok: R410a, R407c.

Inverter
A betáplált elektromos jellemzőket megváltoztató berendezés, mely a kompresszor fordulatszámát változtatja, ezáltal a klímaberndezés teljesítményét szabályozza. Energiatakarékos.

Kompresszor
A klímaberendezés legfontosabb alkotóeleme a kompresszor. Ez a legnagyobb áramfogyasztó, a legnagyobb zajforrás és a legdrágább alkatrész.
A kompresszor minősége alapvetően meghatározza a klímaberendezés minőségét.

Levegő ionizátor
A levegőben található ionokat negatív töltéssel látja el. Tanulmányok igazolják, hogy a negatív töltésű ionok a levegőben pozitív hatással vannak az anyagcserére, frissítik a testet, a szellemet.

Multi-split berendezés
Egy kültéri egységre több (kb. 2-4db) beltéri egység kapcsolódik.

Műanyag szűrő
Minden berendezés tartozéka egy nagy felületű, mosható, műanyag szűrő, mely a levegőben található porszemcséket szűri ki.

Működési tartomány
A egyes klímák a igen széles spektrumon tudnak működni hűtő-fűtő üzemmódban a külső hőmérsékletet figyelembe véve. Hűteni -10 és 43°C között tudnak, melynek előnye, hogy a kültéri berendezés elhelyezésénél nem kell feltétlen törödni azzal, hogy árnyékos helyre kerüljön. Fűteni pedig -15 és 20°C között képes.

Plazma szűrő
Két lépcsőben működő, hatékony elektromos szűrő, mely garantálja a legkisebb szemcsék kiszűrését.

Precíz hőmérséklet szabályozás
Az inverteres technológiának köszönhetően a helyiség hőmérsékletének beállított értéke gyorsan elérhető, és azt a későbbiekben precízen, hőmérséklet ingadozás nélkül képes biztosítani.

Super fertőtlenítő szűrő
Intelligens szűrőrendszer, mely bambusz-, ginkó kivonatok és bioenzimek segítségével hatékonyan felveszi a harcot a kellemetlen szagokkal, baktériomokkal, vírusokkal és allergénekkel.

Szerelési csőhossz
Split klímák szerelése során a minél rövidebb csőhossz kialakítására kell törekedni, melyet a kompresszor teljesítménye határoz meg. A korszerű típusú klímák növelt csőhosszal (20 m) szerelhetőek, mely megkönnyíti a kültéri berendezés elhelyezését, „el lehet rejteni" akár a szemek elől, nem szükséges egyből a homlokzatra szerelni, így nem rondítja el épületünk homlokzatát, látványát.

A tiszta klímaberendezés nem terjeszti a legionella betegséget!

A split klíma (háztartási légkondicionálók) normális esetben nem porlasztanak vizet a légtérbe, tehát legionella betegséget sem okozhatnak. Ezen túlmenően a split klíma beltéri egység hőcserélőjén egy nagyon nedves környezet alakul ki, a klíma beltéri egység hőcserélő felületére a hűtött levegőből különböző szerves anyagok rakódnak le, és ezek fertőződhetnek baktériumokkal.

Ha viszont rossz a kondenzvíz elvezetés, akkor a klíma beltéri egység ventilátora a felgyülemlett vizet beporlaszthatja a légtérbe, ezért klíma szerelés folyamán gondos odafigyelést igényel a kondenzvíz elvezetés. Ez a levegőbe jutva már komoly allergiát vagy más légúti fertőzéseket okozhat, ezért a split klíma beltéri egység hőcserélőjét gondosan és rendszeresen tisztítani szükséges. A klímaberendezés elfertőződöttségét általában jelzi a split klíma beltéri egységből áradó ammóniás vagy egyéb kellemetlen szag.

A klímaberendezés használói nagy része tapasztalta már, hogy a klímakészülék bekapcsolásakor poshadt szag áramlik a berendezésből. Pedig ez már a végső stádium, ilyenkor nagy valószínűséggel tele van a készülék a kellemetlen szagokat okozó anyagokon túl, különböző gomba- és baktériumtenyészetekkel. Ezt keringteti a készülék klimatizálás folyamán a beltérben, fertőzve az ott tartózkodókat.

A tisztításhoz speciális összetételű klíma tisztító spray-k és mosószerek kaphatóak, amelyek nem teszik tönkre, és nem korrodálják a klímakészülék belsejét, de elpusztítanak minden kórokozót, és megtisztítják a hőcserélő felületeket.

A legionella betegséget tehát a levegőbe porlasztott fertőzött vízcseppek okozzák: légnedvesítők, szökőkutak, zuhanyzók, pezsgőfürdők stb.

A legionellózis, és az egyéb fertőzések egyszerűen megelőzhetőek, a készülékek rendszeres és folyamatos tisztításával, karbantartásával.

Mióta tudunk a leginelláról?

Ezt a rejtélyes betegséget, a legionellózist egy USA -béli szállodában 1976-ban veteránok találkozásán észlelték először. A résztvevők nagy számban egy tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkáló betegségben szenvedtek. A több mint 4000 részvevő közül, majdnem 30-an meghaltak. A betegség megállapítása után a fertőzés eredetét kezdték keresni.

A későbbiek során megállapították, hogy a betegség főleg az öregekre, cigarettázókra, tűdőbetegségben szenvedőkre, és a legyengült immunrendszerű emberekre jelent fokozott veszélyt.

A betegség a légutakban, a tüdőben okoz gyulladást, amely heveny, gennyes tüdőgyulladás képében zajlik. Kétnapos lappangási idő után magas láz, izomfájdalmak, száraz köhögés, nehéz légzés, hasmenés, tudatzavar jelentkezik. Az egyre kiterjedtebbé váló tüdőgyulladás miatt romlik a beteg állapota és halál is bekövetkezhet.

Miért van szükség a split klíma beltéri egység karbantartására?

 A hűtési szezon alatti működtetés során a klímaberendezés jelentős mennyiségű, a levegőben megtalálható szennyeződést szív magába. Klíma beltéri egységben különböző szűrők találhatok meg, melyek feladata pontosan ezen szennyeződések kiszűrése. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk klímaberendezés beltéri egységét, akkor láthatjuk, hogy egy egyszerű, viszonylag finom porszűrő takarja a hőcserélő teljes felületét. Ezen a szűrőn a nagyobb szemcséjű por, szöszök fennakadnak, viszont a finomabb szennyeződések átjutnak rajta.

Sokan nem tudják, hogy a készülékekben levő szűrőbetét tulajdonképpen csupán a berendezés műszaki védelmét látja el. A funkciója az, hogy a készülékben levő motor (amely a beépített ventilátort mozgatja) a beszálló por ellen védettebb legyen. A szűrő tisztítása tehát a levegő tisztaságára nincsen nagy hatással!

A hőcserélőn kicsapódó nedvességen ez az apró méretű szennyeződés megtapadhat, és ha nem tisztítjuk, kezeljük, akkor melegágya lehet a különböző gombák, penészek, baktériumok telepeinek. Lássunk néhány képet példaképpen:

Az elhanyagolt, nem szakszerűen és a kellő rendszerességgel tisztított split klíma beltéri egységek belső felületén, ventilátorán, csepptálcájában lerakódott szennyeződésen a párás, sötét környezetben kialakulnak a baktérium, gomba, penész, stb. telepek, melyek a klímakészülék elindításakor, működésekor a helyiség levegőjébe juttatják a kórokozók hadát, majd onnan szemünkbe, orrunkba tüdőnkbe jutva olyan légúti betegségek kialakulásának kockázatát növelik, mint az allergia, asztma, legionellózis, stb.

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben egyébként legtöbbször ideális életkörülményekre lelő mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, és a berendezések által folyamatosan keringetésre kerüljenek agyagcseréjük melléktermékeivel együtt a beltéri levegőben.

A legelterjedtebb (penész)gomba fajok (aspergillus, penicillum) mellett baktériumok is megjelennek a beltéri egységek hűtőbordáin kialakuló vékony filmrétegen, illetve csepegővíz-tálcán. A legismertebb, kifejezetten a légkondicionálókhoz köthető baktériumtörzs a legionella, amely atípusos tüdőgyulladást okozhat.

A hagyományos karbantartás, tisztítás nem elegendő, feltétlenül szakszerű fertőtlenítésre van szükség. Ne fertőzze otthonát, munkahelyét! A tisztítást, fertőtlenítést ajánlott évente legalább kétszer elvégezni, de legfőképpen a hűtési szezon kezdetén!

Miért van szükség a split klíma kültéri egység karbantartására?

Klímakészülékünk másik alkotórésze a kültéri egység, ami az esetek nagy részében a szabadban helyezkedik el, kitéve az időjárás viszontagságainak, napsütésnek, esőnek, szélnek, pornak. Mivel a hőcserélőn működés közben nagy mennyiségű levegő áramlik át, és itt nincs szűrő, ami megakadályozza a por beszívását, ezért a sűrűn elhelyezkedő lamellák között a fák szöszei, a por, egyéb szennyeződések lerakódnak, és akadályozzák a levegő szabad áramlását.

Ennek hatására a kültéri egység kondenzátora nehezebben adja le a hőt, a kompresszor erőlködik, alacsonyabb lesz a hatásfok, több elektromos áramot fogyaszt, gyorsabban használódik el a készülék. Nagyon fontos a hőcserélő tisztítása, akár a gép szétszerelése által is.

Mit takar a klíma berendezés beltéri egység karbantartása

 A klíma beltéri egység karbantartása során kitakarítjuk a benne található szűrőket, a sűrű lamellázatú hőcserélő felületéről speciális vegyszeres tisztítással eltávolítjuk a szűrőn átjutott szennyeződéseket. Tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben egyébként legtöbbször ideális életkörülményekre lelő mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, és a berendezések által folyamatosan keringetésre kerüljenek agyagcseréjük melléktermékeivel együtt a beltéri levegőben.

Elhasználódott szűrőket cseréljük. Ez két okból lényeges: egyrészről a hőátadás, másrészről az egészségügyi szempontból káros szennyeződés eltávolítása miatt. Veszélyes hulladék eltávolításáról gondoskodunk.

Karbantartás elmaradása estén a hőcserélőn megtelepedett szennyeződés rontja a hőcserét, és melegágya a különböző baktérium telepek kialakulásának. Használat esetén a poros, párás környezetben kialakuló gombatelepek a helyiség levegőjébe jutva veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, és kellemetlen szagot terjeszthetnek.

Újabb berendezésekben már gyárilag öntisztító (önszárító) funkció is megtalálható. Ez biztosítja, hogy használat után a berendezés belső szerkezeti egységi szárazak legyenek, ezzel gátolva a gombatelepek kialakulását, melyek a nedves környezetet kedvelik.

Mit takar a klíma berendezés kültéri egység karbantartása?

 Karbantartáskor a split klíma kültéri egység sűrű lamellázatú hőcserélőjét nagynyomású mosóval átmossuk kitakarítjuk. Ellenőrizzük a gáztömörség, szivárgásmentesség, a tartókonzolok és rögzítéseinek épségét, rezgéscsillapítók épségét, a rezonanciák elkerülése és a csendes működés érdekében, az elektromos kötések.

Működés közbeni üzemi nyomások ellenőrzése, áramfelvétel mérése a megfelelő és gazdaságos működés érdekében. Az ellenőrzése a biztonság érdekében.

Összefoglalva, amennyiben azt szeretnénk, hogy split klíma tartósan és egészségünk veszélyeztetése nélkül kellemes komfortot nyújtva üzemeljen, a készülék forgalmazója, illetve telepítője által ajánlott rendszerességgel végeztessük el szakemberrel a karbantartást, szem előtt tartva a leírtakat.

Sokan nem tudják, hogy az engedély nélküli klímaberendezés kültéri egység felszerelésért nem csak a megrendelő, hanem a kivitelező klíma szerelés elvégzésével foglalkozó cég is felel. Ugyanis a rendelkezések szerint homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire a klímaszerelés munkát csak a jóváhagyott tervek alapján lehet megkezdeni.

Az engedély nélkül telepített split klíma kültéri egységét ugyanúgy szankcionálhatják, mint bármilyen más engedély nélküli építkezést. Így, a tulajdonos kérhet fennmaradási engedélyt a klíma kültéri egységére is, amit ha megkap, akkor "csak" bírságot kell fizetnie. A másik megoldás, hogy lebontja, leszereli a klímaberendezés kültéri egységét.

Kérdés: Építési engedély köteles tevékenység-e a split klíma kültéri egységének elhelyezése, azaz egy split klímaberendezés telepítése, és ha igen, akkor milyen felelősséget és kötelezettségeket ró ez a résztvevőkre (építtető, tervező, kivitelező)?

Válasz: Igen a jelenlegi (már lényegében 1997 óta érvényes, időközben többször módosított és újabbakkal kiegészített) jogszabályok szerint ez egy építési- engedély köteles tevékenység!

Sőt: Az érdemi jogszabályok érvénybe lépését követően az (gyakorlatilag 1997 óta!), az építési engedély nélkül telepített berendezésekre fennmaradási engedélyt kell(ene) kérni, vagy kérhetne az építésügyi hatóság!

Tehát 1997 óta építési engedély köteles lett a homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire szerelt légkondicionáló berendezések elhelyezése, mivel folyamatosan melegedő időjárásunk hatására egyre többen szereltetnek fel légkondicionáló berendezést.

Azt sokan tudták, hogy a műemléképületek homlokzatára csak igen szigorú feltételek mellett telepíthető bármilyen tárgy, így klímaberendezés is. De a légkondícionáló vásárlók körében sok mindenkit meglep, hogy a split klíma (kültéri egységgel rendelkező klíma) készülékek telepítése általánosan építési engedélyhez kötött.

Országos szintű rendelet szabályozza a klímaberendezés homlokzatra történő elhelyezését, erről az illetékes önkormányzatának építésügyi osztályán kell a szakhatósági engedélyt beszerezni a megrendelőnek.

E szerint az engedélyeztetéshez szükséges egy szakszerű tervdokumentáció, elektromos közműnyilatkozat, illetékbélyeg. Sőt, többlakásos házakban a társasházakról szóló törvény azt is előírja, hogy az ingatlantulajdonosok négyötödének is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a ház külsejét, szerkezetét érintő változtatások történjenek.

A 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről határozza meg:

• milyen szempontok alapján, illetve figyelembevételével lehet/kell a nevezett műszaki berendezések, kivezetések épülethomlokzati elhelyezését engedélyezni,
• az épület homlokzata pedig minden épület földfeletti, látható része (a nem-utcai homlokzat sem kivétel!).

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról határozza meg:

• az építési engedély alapján végezhető tevékenységeket,
• a bejelentési, építési és fennmaradási engedélyezési eljárások rendjét és az ahhoz szükséges dokumentumokat.

A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól határozza meg a következőket:

• a kiszabható építésügyi bírság mértékét és a kiszabás módját,
• a bírság alapvetően az építtetőt terheli, de a szolgáltató is felelősségre vonható,
• és nem elhanyagolható tételek egy egyszerűbb split-rendszer bekerülési költségeihez viszonyítva.

És végül, de nem utolsó sorban az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)határozza meg

• az általános követelményeket,
• a tervezési, szakértői, kivitelezői jogosultságokat,
• a szabványoknak való megfelelőség követelményét (hazai és honosított EU egyaránt, pedig általában nem kötelezőek!!),
• az építés megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, valamint a közreműködők jogosultsági feltételeit, azok felelősségét.

Az engedélykérelem önmagában nem túl költséges, néhány ezer forintos eljárás és amennyiben nem találnak kizáró okot - például fokozott műemléki védelem alatt áll az épület - többnyire meg is adják az építési engedélyt. A társasházban lakóknak annyival bonyolultabb a helyzetük, hogy a klímaberendezés kültéri egység felszereltetéshez elvileg a szomszédok négyötödének is hozzá kell járulnia.

A klíma terjedés ellen hadakozók legfőbb érve, hogy a korántsem egységes klíma külleme rontja a ház, tágabb értelemben a város képét, esetenként károsíthatják a homlokzatot vagy átlyukaszthatják a hőszigetelést. Itt is fontos azonban elkülöníteni a sebtében elvégzett kontár munkát a gondos szakmunkától, ha tehetjük, inkább kicsit drágábban, de hivatásos klíma szerelés tevékenységgel foglalkozó szak céggel végeztessük el a munkát.