Automata újraindítás funkció
Áramkimaradás, áramszünet esetén a berendezés automatikusan újraindul, az előzetesen beállított értékeket követve.

Fix fordulatszámú berendezés
A klímaberendezés szabályozása a kompresszor ki- és bekapcsolásával történik. Nem energiatakarékos megoldás.

Fojtószelep
A hűtőkörfolyamat alkatrésze, melynek feladata, hogy az elpárologtatóba csak folyadék halmazállapotba jusson be a hűtőközeg.

Hőszivattyús berendezés
A klímaberendezés az átmeneti és téli időszakban fűtési üzemre is alkalmas. Egyes klímaberendezések nem csak átmeneti időszakban, de egész szélsőséges időjárásban is képesek vállalni a fűtést.

Hűtőközeg
A hűtőkörfolyamatban keringő közeg. A modern légkondicionáló berendezésekben manapság már többféle anyag kerül alkalmazásra hűtőközegként. Ezek közös jellemzője, hogy nem tartalmaznak az ózonréteget erősen károsító HFC, vagy HCFC gázokat más néven freont.
Pl. a ma használatos típusok: R410a, R407c.

Inverter
A betáplált elektromos jellemzőket megváltoztató berendezés, mely a kompresszor fordulatszámát változtatja, ezáltal a klímaberndezés teljesítményét szabályozza. Energiatakarékos.

Kompresszor
A klímaberendezés legfontosabb alkotóeleme a kompresszor. Ez a legnagyobb áramfogyasztó, a legnagyobb zajforrás és a legdrágább alkatrész.
A kompresszor minősége alapvetően meghatározza a klímaberendezés minőségét.

Levegő ionizátor
A levegőben található ionokat negatív töltéssel látja el. Tanulmányok igazolják, hogy a negatív töltésű ionok a levegőben pozitív hatással vannak az anyagcserére, frissítik a testet, a szellemet.

Multi-split berendezés
Egy kültéri egységre több (kb. 2-4db) beltéri egység kapcsolódik.

Műanyag szűrő
Minden berendezés tartozéka egy nagy felületű, mosható, műanyag szűrő, mely a levegőben található porszemcséket szűri ki.

Működési tartomány
A egyes klímák a igen széles spektrumon tudnak működni hűtő-fűtő üzemmódban a külső hőmérsékletet figyelembe véve. Hűteni -10 és 43°C között tudnak, melynek előnye, hogy a kültéri berendezés elhelyezésénél nem kell feltétlen törödni azzal, hogy árnyékos helyre kerüljön. Fűteni pedig -15 és 20°C között képes.

Plazma szűrő
Két lépcsőben működő, hatékony elektromos szűrő, mely garantálja a legkisebb szemcsék kiszűrését.

Precíz hőmérséklet szabályozás
Az inverteres technológiának köszönhetően a helyiség hőmérsékletének beállított értéke gyorsan elérhető, és azt a későbbiekben precízen, hőmérséklet ingadozás nélkül képes biztosítani.

Super fertőtlenítő szűrő
Intelligens szűrőrendszer, mely bambusz-, ginkó kivonatok és bioenzimek segítségével hatékonyan felveszi a harcot a kellemetlen szagokkal, baktériomokkal, vírusokkal és allergénekkel.

Szerelési csőhossz
Split klímák szerelése során a minél rövidebb csőhossz kialakítására kell törekedni, melyet a kompresszor teljesítménye határoz meg. A korszerű típusú klímák növelt csőhosszal (20 m) szerelhetőek, mely megkönnyíti a kültéri berendezés elhelyezését, „el lehet rejteni" akár a szemek elől, nem szükséges egyből a homlokzatra szerelni, így nem rondítja el épületünk homlokzatát, látványát.

Energetikai hatásfok, vagyis mi az a jóságfok (COP; EER)?

Az első dolog a gazdaságossági számítás. A magas hatékonyságú rendszerek csökkentik az energiafelhasználást, ezáltal a felhasználási költségeket. Nem is gondolná az ember, hogy Magyarországon háztartásunk energia felhasználásának több mint 70%-át lakásunk fűtésére-hűtésére fordítjuk. Csupán a fennmaradó 30% energiát használjuk autózásra, főzésre, illetve melegvíz-készítésére.

A modern épületek hőszükséglete az új és egyre újabb hővédelmi szabványoknak megfelelően használt hőszigeteléssel egyre csökken. A hűtési berendezés teljesítményének igazítása a konkrét igényekhez egyben a környezet védelmét is szolgálja. Ezeknél az épületeknél másképpen kell megválasztanunk a felhasználandó energiát, melyhez más hűtés méretezési eljárás is járul.

Lakásklimatizálás során az energia megtakarítást, számítások alapján elvégezhetjük. Ezt természetesen mindenki maga is elvégezheti, itt csupán néhány adatnak kell segítségképpen rendelkezésre állni. Mint tudjuk a lakásklíma berendezés villamosenergiát használ fel hűtéséhez, de nem mellékes, hogy mennyit.

Mérőszám, melynek értéke hűtő-fűtő klímaberendezésenknél került meghatározásra, fűtésnél a COP (Coefficient Of Performance), hűtésnél az EER (Energy Efficiency Ratio) elnevezés használatos.

Az energiacimke egy az EU által alkalmazott minősítési rendszer. Ennek meghatározását a klímaberendezés gyártóitól is megköveteli a törvény, amely szigorú szabályokhoz kötött.

Mit jelent a COP?

A COP egy mérőszám, mely a hűtő és fűtő rendszerek energiahatékonysági mutatója. Klímaberendezések esetében a hőszivattyús (azaz fűtő funkcióval is rendelkező) berendezések kapcsán "fűtési jósági fok"-nak is hívjuk. Értéke a leadott fűtőteljesítmény (adott környezeti hőmérsékleten) és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Innen a dimenziója (W/W). Minél magasabb ez az érték, annál jobb hatásfokú tehát adott fűtési feladat ellátásához kevesebb áramot felhasználó, így energiatakarékosabb a berendezésünk.

Mit jelent az EER?

Az EER érték hűtési üzemmódban, adott környezeti hőmérsékleten utal klímaberendezés hatásfokára. Hűtési jósági foknak is nevezzük. Ez a szabvány érték azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés adott elektromos energia felvételnél milyen hűtőteljesítménnyel bír. Az EER a hűtőteljesítmény és az elektromos teljesítményfelvétel hányadosa. Az EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak és egyben az energiaosztály meghatározója.

Az energiaosztály jelölésére az energiacímke szolgál és szabvány szerint meghatározott formája van.

Jól szemlélteti az adott légkondícionáló műszaki színvonalát, leegyszerűsítve, a magasabb jósági fokú klíma a jobb!

A klímaberendezést energiatakarékosságuk szerint "A"-tól "G"-ig terjedő skálán helyezik el.

Sokan hajlamosak arra, hogy a klímaberendezés megvásárlása és felszereltetése után elfeledkezzenek arról, hogy bizony ahhoz, hogy a berendezés kifogástalanul működjön, bizonyos kisebb karbantartásokat folyamatosan el kell végezni.

Az itt leírtak elsősorban azoknak szólnak akik otthonukban használnak klímaberendezést, de a kisebb irodákban, illetve üzlethelyiségekben elhelyezett berendezések tulajdonosainak is hasznosak lehetnek a következő információk.

Általában a kereskedők csak abban az esetben fogadják el a reklamációkat, ha a berendezés szakszerű üzemeltetés, szakszerű szerelés és karbantartás mellett működött. Az üzemeltetés és karbantartás két részből tevődik össze. Az első a beüzemelő szakszerviz évi egyszeri teljes körű karbantartása, melyet jó esetben a vásárló és a szakszerviz közötti karbantartási szerződésben rögzítenek, a másik pedig az üzemeltetőre háruló folyamatos karbantartás. Az utóbbihoz találhat itt néhány fontos tanácsot.

A légszűrők

Fontos, hogy a cserélhető légszűrőket, amelyek az ablak és a split klímában is megtalálható, legalább 4 hetente tisztítsuk ki, azonban ha a készülék olyan helyen üzemel, ahol a levegő koszosabb, a tisztítást gyakrabban is elvégezhetjük. A szűrők tisztaságának a foka nagyban befolyásolja a berendezés hatékonyságát. Az oldal fali, osztott (split) rendszerben üzemelő készülékekhez tartozékként, vagy külön, megvásárolt pollen szűrő készletet, nem lehet tisztítani! Ezt cserélni kell. Azt, hogy a cserére mikor van szükség általában a pollen szűrőhöz mellékelt indikátor papíron feltüntetett elszíneződési paletta mutatja. Egy pollen szűrő készlet általában egy klíma szezon után kell cserélni. Fontos, hogy a szűrők, pollen szűrők nem szabványosított méretűek, ezért a különböző típusú berendezések szűrői nem kompatibilisek egymással, ha szűrő cserére van szükség akkor csak az eredeti gyártó által gyártott szűrő készletek a megfelelőek. Tovább nehezíti a dolgot az, hogyha egy régebbi berendezéshez szükségeltetik új szűrő készlet, ugyanis a berendezések külső megjelenése, mérete minden évben változik, ezért általában ezekhez csak hosszabb szállítási idő után biztosítható új szűrő készlet.

Hasznos tanácsok

Ha tudjuk, hogy a klímaberendezést nem fogjuk hosszabb ideig használni, akkor célszerű a berendezést, kikapcsolás előtt ventilátor üzemben 20-30 percet folyamatosan járatni, ezzel elérjük, hogy a berendezés kiszárad, megelőzve az esetleges gombásodását a belső alkatrészeknek. A kültéri egységet ne rakjuk körbe különféle tárgyakkal, a ventilátor védőrácsot ne takarjuk el, mivel így meggátoljuk a levegő kiáramlását a kültéri egységből. Sokszor elő fordul, hogy a beltéri egység olyan helyre van fel szerelve, ahol esetleg az ablakon keresztül direkt napfény éri, ilyen esetekben, de általában használat közben, érdemes elsötétíteni a helyiséget megvédve a szobát a direkt napfénytől. Légkondicionált helyiségekben nem célszerű az ablakok, ajtók nyitva tartása.

A fennt leírtak általános esetekre vonatkoznak, de előfordulhatnak eltérések, esetleg egyébb jelenségek, a különböző márkájú berendezések között. Ezért első sorban a kezelési utasításokban foglalt üzemeltetési útmutatók az irányadóak.

A párásítás nyújtotta előnyök az élet számos területén régóta ismertek; a különféle párásítási módszerek és eszközök széles körben elterjedtek, illetve terjedőben vannak. A levegő páratartalma számos helyen meghatározó, gondoljunk csak lakásunkra, munkahelyünkre; közérzetünket, hőérzetünket nagyban befolyásolja a környezet páratartalma, különféle mezőgazdasági épületekben (szaporítók, üvegházak, istállók stb.), illetve ipari területeken pedig a technológia egyenesen nélkülözhetetlenné teszi a páratartalom megfelelő szabályzását.

A levegőbe bocsátott apró vízcseppeknek adott körülmények között jelentős hűtőhatása van, ezen alapszik a ködhűtés. Ismeretes, hogy a párolgás következtében csökken a környezet hőmérséklete, tehát ha a levegőbe bocsátott vizet elpárologtatjuk (illetve elpárolog magától), jelentős hűtőhatást (más oldalról nézve: hőérzet-javulást) érhetünk el.

Ennek mértéke számos tényező függvénye: a környezet hőmérséklete, páratartalma, a napsugárzás, a szél, illetve a vízcseppek mérete mind-mind befolyásolják a hűtés hatékonyságát. Minél nagyobb a hőmérséklet, minél kisebb a levegő páratartalma, annál intenzívebb a párolgás, annál gyorsabb a hűtés.

Nagyon lényeges, mekkora cseppekre bontjuk a vizet. Már olcsó, egyszerű szerkezetekkel (különféle ködfúvók) akár energiabevitel nélkül, a hálózati víz nyomását felhasználva lehetséges párásítani, de az ilyen módon előállított pára viszonylag nagy cseppekből áll, ezért lassabban párolog, kevésbé érezhető a hűtőhatás, és a ködfelhővel érintkezve rövid idő alatt nedvesítő hatás tapasztalható (lecsapódik, megfolyik). Kis cseppméretű ködöt nagy nyomáson lehet előállítani, erre alkalmas szivattyúval, csőrendszerrel, fúvókákkal és kiegészítőkkel. Az 50-70 bar nyomáson működő ködhűtés nagy hatásfokú, nem nedvesítő, ráadásul látványnak sem utolsó.

A ködhűtéssel ideális esetben akár 5-8 °C-os hőmérséklet-csökkenés is elérhető a páratartalom jelentős növekedése nélkül. A vízcseppek mérete 5 mikronnál (5x10-6 m) kisebb, ezért a párolgás gyakorlatilag azonnali (természetesen továbbra is függ a környezeti paraméterektől). A ködhűtés gazdaságos, mivel 1 gramm víz elpárologtatása 600 kalória hőmennyiséget emészt fel; ez az energia a környezet hőmérséklet-csökkentésére fordítódik. A kültéri hűtőrendszerek üzemeltetése az egyszeri beruházás után gazdaságos: 11 méternyi (pl. terasz) kerület hatékony hűtéséhez szükséges 15 db fúvóka percenként kb. 2 liter vízzel beéri, a szivattyúmotor 400 wattos. Különféle méretekhez és alkalmazásokhoz különféle szettek kaphatók, de természetesen egyedi feladatok is megoldhatók; ez esetben teljesen testre szabott lesz a hűtés.

A telepítés nagyon egyszerűen, speciális szerszámok nélkül elvégezhető, a csövek és a fittingek egy mozdulattal összekapcsolhatók, a fúvókák szintén kézzel becsavarhatók a helyükre. A pangó vizek jelentkezését elkerülendő ajánlatos kiegészíteni a rendszert automata drain-szeleppel, mely a nyomás megszűnte után a csőhálózatban lévő vizet kiengedi; ezeket jellemző mélypont(ok)ra kell elhelyezni. Tekintettel arra, hogy a fúvókák lyukmérete igen kicsi (a legkisebb 0,15 mm-es), gondoskodni kell a víz alapos szűréséről. Bizonyos szettek az idomokon, csöveken, fúvókákon, speciális fittingeken és csőrögzítő bilincseken kívül a szivattyú megtáplálásához szükséges tömlőt, idomokat, szűrőt, sőt fúvókatisztító folyadékot és csővágó ollót is tartalmaznak.

A ködhűtés minden olyan helyen alkalmazható, ahol a hagyományos klimatizálási módszerekkel nem, vagy csak igen körülményesen és drágán érhető el eredmény. Szállodák, éttermek teraszain, kertekben, különféle szabadtéri helyeken eredményesen használható. Legutóbbi sikere a Plázson volt: a hosszú rakpartszakasz látogatói a szaharai melegben a 12 m hosszú Párakapuban találhattak felfrissülést.

A professzionális rendszerek egyébként sokoldalúan használhatók: a kültéri hűtésen kívül alkalmasak istállók, állattartó telepek „klimatizálására”, növényházak páratartalmának növelésére, fagyvédelemre, légtisztításra, különleges látványeffektusok létrehozására is.

Önnel fordult már elő, hogy megfázott egy klímától? Ha még nem, biztosan hallott már ilyen esetről. Ezt mi sem tagadjuk, bizony meg lehet fázni a légkondicionáló készülékektől, ha nem megfelelően használjuk azokat. Ezek a megbetegedések szinte 90%-ban olyankor alakulnak ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol. Az emberek, ilyen hatalmas melegben hajlamosak, jól odatekerni a klíma készüléknek (hagy szóljon alapon), ami ha jól van méretezve, természetesen hozza is a kívánt hőmérsékletet, kellően hideget csinálva ezzel a lakásban.

Tippek, tanácsok a klíma használatához

• Ne állítsunk be 6-7 foknál hidegebb hőmérsékletet a klíma készülék távirányítóján, a kinti levegőhöz képest. Ha kint pl. 34 fok az árnyékban mért hőmérséklet, akkor a 27 fokos, klimatizált levegőt is kellően hűvösnek fogjuk érezni.

• Ha lehetséges, alacsony ventillátor-fordulatszámot állítsunk be a klíma távszabályzójával, így a nagy légáram keltette megfázást, fejfájást is elkerülhetjük. Vannak, akik egybként is érzékenyek a nagy légáramra, huzatra.

• Ne irányítsuk a légáramot emberekre! Ha megoldható (célszerű a készülék helyét már a vásárlásnál-szerelésnél jól megválasztani), olyan irányba tereljük a levegőt, ahol keveset tartózkodunk (pl a klímával szemben lévő szekrénysorra, falra). Egyes klímák maguk alá is képesek fújni a levegőt, ami bizonyos kialakításoknál rendkívül kellemes megoldás lehet.

• Kánikulában jön a legjobban, ha a klíma készüléket (még a vásárlásnál) kissé túlméreteztük, ilyenkor ugyanis kisebb légsebesség hatására is képes a légkondicionáló tartani az adott hőmérsékletet.

Energiafogyasztás - lehet 30%-kal kevesebb?

Igen, az inverteres készülékek valóban rendkívül energiatakarékosak. Átlagos fogyasztásuk 30-40% is kevesebb lehet, mint a hagyományos készülékeké.

Miből is adódik ez? Tévedés azt hinni, hogy az inverteres készülékekbe "high-tech-esebb" gépészetet (motort, illetve kompresszort) építenek, mint egy jó minőségű normál berendezésbe. Az úgynevezett névleges teljesítményen - ez az, amit a klíma alapismertetőjén olvashat, pl. 2,5 vagy 3,5 kW - nincs jelentős eltérés a normál és az inverteres berendezés hatásfoka között.

Egy jól méretezett, a helyiség méretéhez és tájolásához illeszkedő berendezés működési óráiban minimális az az időszak, amikor valóban a teljes teljesítményére szüksége van, maximum az üzemórák 10-20%-a. A hagyományos berendezések ezt úgy oldják meg, hogy ki- és bekapcsolják a hűtést biztosító motort, a kompresszort. Ha mondjuk a maximális hűtési teljesítmény 50%-ára van szükség, akkor egy üzemórán belül 30 percet megy (100%-on), illetve 30 percet áll a kompresszor. Az inverteres berendezés ilyenkor 60 percet megy 50%-os teljesítménnyel. Na és itt van a "macska eltemetve". Ugyanis 50%-os teljesítménynél a készülék hatásfoka - COP-száma - SOKKAL JOBB, mint 100%-nál. Egy inverteres készülék akár a befektetett energia ötszörösét is leadhatja részterhelésen!

Mi ennek az oka? Nagyon egyszerű: a klímaberendezés hatásfokát befolyásolja, hogy mekkora hőcserélő felület áll rendelkezésre a kül-, illetve a beltéri egységben az áthaladó levegő hőmérsékletének megváltoztatására. Ha növelni tudjuk ezeket a felületeket, akkor nőhet a hatásfok. Ennek azonban határt szab az ésszerűség, amely a beltéri és kültéri egység méretét egy kezelhető, esztétikai szempontból elfogadható határok közt tartja. Ezekkel a méretekkel jellemzően 2-3 közötti COP-számok érhetők el. Ha azonban a klímaberendezés csak 50%-on üzemel, akkor a 100%-ra méretezett kül- és beltéri egységek kvázi "túlméretezettekké" válnak, így lényegesen jobb hatásfokkal működik a készülékünk. És tulajdonképpen ebből kapja azt az energiatakarékos üzemet, melyet egy jó minőségű inverteres készülék biztosíthat a felhasználó részére.

Finom indulás

Ugye nem akar füstölgő villanyvezetéket a falban?

A klímaberendezések teljesítményének növekedésével egyre nagyobb gondot kell fordítani az elektromos hálózat teherbírására is. Hagyományos készülékek esetében - amikor például egy 3-4 szobás lakás hűtése egy kültéri egységgel kerül kialakításra - a berendezés indulása igen nagy áramfelvétellel jár. Ez egyrészt terheli az épület elektromos hálózatát, másrész sok esetben az induló áramot nem bírja el a hálózat - és lecsap a biztosíték. Ez még olyan esetben is előfordulhat, amikor egyébként az üzemeléshez szükséges áramot már elbírná a hálózat.

Még egy probléma jelentkezik ezeknél a készülékeknél - az induló és megálló motor (kompresszor) zaja. Ez főleg nagyobb, 10 kW feletti készülékek esetében jelenthet gondot ott, ahol egyébként a kültéri egység zajterhelésére nagyon vigyázni kell. Egyes ki-bekapcsolós gépek kompresszorai ugyanis igen zajosan tudnak elindulni - és megállni is.

Az inverteres berendezések esetében mind az indulás, mind a megállás fokozatosan történik, néhány másodperc (10-15) alatt fut fel a teljesítmény maximumra, és ugyanígy áll le a készülék.

Alacsony zajszint

Ne hívja rögtön a szervizt, ha nem hallja, hogy működik a klíma!

A mai korszerű klímatechnika egyik legfontosabb kérdése a berendezések zajszintjének csökkentése. A beltéri egység esetében több tényező befolyásolhatja a kialakuló zajt.

A hőcserélő felületek kialakítása: a levegő apró lemezek csoportján halad át, amelyek lehűtik, vagy épp felfűtik az áthaladó levegőt. Ezek kialakítása, elhelyezése jelentősen befolyásolhatja a kialakuló szélzajt. Általánosságban elmondható, hogy a legkorszerűbb gyártási eljárásokkal rendelkező gyártók lényegesen optimálisabb - kisebb, zajtalanabb és nagyobb hatásfokú - lemezfelületet alkalmaznak, mint alacsonyabb árfekvésű versenytársaik. A készülék kiválasztásánál ez a szempont nehezen kontrollálható, mivel az összehasonlításhoz a beltéri egység szétszerelésére van szükség. (Tipp: a kültéri egység hőcserélő lemezeinek kialakítása általában azonos technológiai szinten történik a beltéri egységével. Ez az, amit könnyen megnézhet ön is. A magas minőségű berendezések esetében vékonyabb lemezek sűrűbb elhelyezését tapasztalhatja, sok esetben igen apró lemezmintázatok kialakításával - ez is a hőcsere minőségét javítja. Az egyszerűbb berendezések esetében a lemezek vastagabbak, és ritkábban helyezkednek el. Az ebből adódó hatásfokcsökkenést jellemzően a készülék méretének növelésével kompenzálják.)

A befúvási pont és a légterelő lamellák kialakítása: itt is elmondható, hogy a jelentős fejlesztési pontenciállal rendelkező márkák alaposan tervezett, számítógéppel és gyakorlati mérésekkel optimalizált befúvó nyílást és légterelő lamellát alkalmaznak. Egy támpont lehet a kiválasztáshoz a lamellán elhelyezett filcjellegű anyag, amely a kiáramló levegő turbulenciájának - és ezáltal zajszintjének - csökkentésére szolgál.

Legfőképp azonban a beáramló levegő sebessége az, amely pálcát tör csend és viharzaj közt. Tehát erről most néhány szóban bővebben. A megoldás egyszerűnek tűnik: csökkentsük le a befújt levegő sebességét, és máris csendesebb lesz a készülékünk. Igen ám, de van egy nagy probléma, egy átléphetetlen határ. A hagyományos készülékek esetében MUSZÁJ a beltéri egységben leadni azt a teljesítményt, amit a kültéri egység produkál. Ha tehát egy 2,5 kW-os hagyományos készülékkel hűtünk, akkor a beltéri egységnek LE KELL ADNIA ezt a teljesítményt. Ez pedig nem megy másképp, csak ha az ehhez szükséges légáramot mindenképp fenntartjuk. A klímaberendezések legalacsonyabb ventilátorfokozata tehát ehhez a határértékhez van méretezve, és nem lehet kisebb.

Megjegyzés: ha egy klímaberendezés beltéri egységének ventilátora meghibásodik, és megáll, akkor az egész beltéri 20-30 perc alatt egy hatalmas jéggombóccá változik. Ezt eredményezi az "el nem vitt" teljesítmény.

Hagyományos klímaberendezéseknél az általam tapasztalt eddigi legalacsonyabb zajszintet a Daikin utolsó hagyományos modelljénél találtam, ami 26 dB(A) volt. Mindez igen jól optimalizált légáramlási tényezőkel. A jelenleg kapható hagyományos üzemmódú készülékek legjobbjai 30 dB(A) körül produkálnak, egy-két esetben találkoztam 29 dB(A) értékkel.

De van már inverter-technológiánk! Van szabályozott teljesítményünk! BINGÓ! Igen, amennyiben a kültéri egység teljesítményét hozzá tudjuk igazítani a beltérin átmozgatott levegő mennyiségéhez, megoldottuk a problémát. Hogy ezzel nem tudjuk kihasználni a kültéri maximális teljesítményét? A legalacsonyabb zajszintnél valóban nem. De hát mikor is van szükség a legcsöndesebb üzemmódra? Többnyire éjszaka. És mit tippelnek, egy napsütéses nyári nap délután 2 órai időszakára méretezett készülék teljesítményének hány százalékára van szükség éjszaka? Megmondom: kb. 30%-ra. A végeredmény: 22 db(A)! Ugye nem rossz?

Szabályozható befújt hőmérséklet

Huzatmentesen is lehet klímázni!

Az alapoktól kezdve: az úgynevezett split-klíma berendezések esetében a beltéri egységbe közvetlenül az ún. hűtőközeg hűti le a levegőt. Általánosságban ezeket a megoldásokat nevezzük direkt elpárologtatós klímáknak. Rengeteg előnyt nyújtanak, éppen ezért igen elterjedtek a kis és közepes rendszerek területén.

Egyik nagy hátrányuk azonban, hogy a készülékből kilépő hőmérséklet nehezen szabályozható. (Éppen ezért kis klímák esetében többnyire nem is szabályozzák.)

Ezeknél a klímáknál a beltéri egység belsejében kb. 0 0C-os hűtőközeg áramlik, amely az áthaladó levegőt 8-11 0C-ra hűti le. Ez pedig elég hideg. Ha közvetlenül és tartósan éri az embert, az egyrészt kellemetlen, másrészt egészségtelen is lehet. A hagyományos berendezések esetében az egyetlen lehetőség a megfelelő elhelyezés megválasztása, amikor is a klímaberendezést igyekszünk úgy elhelyezni, hogy a lehető legtávolabb legyen attól a ponttól, ahol először ember közelébe ér a kifújt levegő. (Minél magasabbra, minél távolabb pl. ülőhelytől, fekhelytől.)

Így lehetőség van arra, hogy ez a nagyon hideg keveredjen a helyiség melegebb levegőjével, és a tartózkodási területen már elfogadható hőmérsékletű legyen. Méterenként kb. 2-3 0C hőmérsékletemelkedéssel számolhatunk. Az inverteres berendezések esetében - mint azt már olvasónk álmában is tudja - a teljesítmény szabályozható. A beltéri egységben áramló hűtőközeg itt is 0 0C hőmérsékletű lesz. De tudjuk szabályozni a mennyiségét!

Példa: ha a szoba 25 0C-os, és a maximális teljesítménynél a klíma 10 0C hőmérsékletre hűti le a levegőt, akkor a teljesítmény 50%-ra történő csökkentésével - amellyel a hűtőközeg-áram is 50%-ra csökken - a befújt levegő hőmérséklete kb. 17-18 0C lesz. Egy újabb jó pont!

Teljesítmény-kiegyenlítés - egyidejűség: egy szuper extra alapáron!

Ez a fejezet a multi készülékekről szól. Multi készüléknek azokat a berendezéseket nevezzük, amelyek egy kültéri egységről több (1-2-3.30) beltéri egységet látnak el.

A multi berendezések a hagyományos klímák esetében nem jelentenek mást, mint egy dobozba összeépítve 2-3 kültéri egység alkatrészei. Minden beltéri önálló életet él, ha hűtést kér, bekapcsol, ha nem, kikapcsol a hozzá tartozó kompresszor a kültériben.

Egy kicsit továbbfejlesztett megoldás, amikor maximum 2 beltéri egy közös kompresszort kap. Mivel ezekben a készülékekben nincs teljesítményszabályozás, a problémát az okozza, amikor a két beltériből csak az egyik megy. Ilyenkor elvileg csak 50% kompresszorteljesítményre lenne szükségünk - ez azonban nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben a plusz teljesítményt különböző műszaki megoldásokkal "visszavezetik" a kompresszorba, így nem áll fenn egyensúlyzavar a rendszerben. Csak hát a hatásfok, az sajnos kap egy pofont, ha ilyen megoldásban csak az egyik beltéri üzemel. Azt gondolom, már nem kell nagyon részleteznem, hogy az inverter-technológiánál nincs ilyen gond. Egy kompresszor van, amelyik olyan teljesítménnyel megy, amilyenre épp szükség van.

Azonban kínálkozik egy újabb lehetőség! Hadd engedjek meg magamnak egy bugyuta kis példálózást: képzelje el, hogy vesz egy darab mobilklímát, és beteszi az egyik szobába. Amikor ezt lehűtötte, akkor gyorsan átviszi a másik szobába, és azt hűti le. Aztán újra vissza az elsőbe. Így egy 2 kW-os készülékkel nagyjából 2 szobát tudna hűteni, amelyek mondjuk egyenként 1,5-1,5 kW-ot igényelnének. Csak hát nem a legkényelmesebb és legelegánsabb megoldás... Hát valami hasonlóra képes a kültériben meglévő teljesítményekkel az inverteres multi klíma.

Vegyünk két egyszerű példát:
A megrendelőnek van 2 db 12 m2-es, 1 db 10 m2-es és 1 db 32 m2-es szobája. Ennek öszszességében legyen 6 kW hűtőteljesítmény-igénye. Igen ám, de 1,8 kW-nál kisebb készüléket nem kap, és hagyományos multi készüléknél sem igen találkoztam ennél kisebb beltéri teljesítménnyel. A nagyobb szoba pedig igencsak igényli a 3,5 kW-os gépet. Számoljunk csak: 8,9 kW hűtőteljesítményt kell tehát megvásárolni, és nem is biztos, hogy kap olyan hagyományos készüléket, ahol pont a 3x1,8 + 3,5 kW összeállítás egyben rendelkezésre áll. Ha azonban inverteres készüléket választ, a megoldás így alakulhat:

Válasszunk egy olyan kültéri egységet, amelynek teljesítménye 1-6 kW között mozoghat. Ha erre rákapcsolunk 3 db 2,5 kW-os és 1 db 3,5 kW-os beltérit, akkor ez elvileg öszszesen 11 kW hűtőteljesítményt is leadhatna, de természetesen ez nem megy, mivel maximum 6 kW-unk van. Tehát ha egyszerre megy mind a három beltéri, és mind a háromnál "sokat" kell hűteni, akkor a 2,5 kW-os beltérik darabonként 1,35 kW-ot, a 3,5 kW-os 1,9 kW-ot ad le.

Ha már az egyik helyiségünk elérte a kívánt hőmérsékletet, vagy nincs használva az ottani klíma, akkor a működő három beltéri 1,75-1,75 kW-ot, illetve 2,5 kW-ot tud leadni darabonként. Ha pedig már csak a legnagyobb beltéri megy, ott 3,5 kW hűtőteljesítményt kapunk (itt már a beltéri határolja be a teljesítményt). Optimalizálás mesterfokon!

A másik példa:
Klasszikus magyarországi építkezési forma: földszint: nappali-konyha; beépített tetőtér: hálók, fürdő. A földszint a konyhával, étkezővel igényel 5 kW-ot, az emeleti kisszobák igényelnek 3x2 kW-ot. De szinte sohasem egyszerre! A fenti 6 kW-os kültéri egységnél maradva egy viszonylag kis teljesítményű kültérivel megoldható a probléma: nappal a földszint, esetleg egy háló, este és éjszaka a felső szint használja a meglévő teljesítményt.

Életszerű megoldás? Abszolút! Nem egyszer alkalmaztam már - sikerrel.

Egész éves fűtés Biztos igaz a vélekedés, hogy árammal fűteni drága mulatság?

Először néhány szó a fűteni is képes klímaberendezésekről: a klímaberendezés egy hőszivattyú, ami azt jelenti, hogy hűtéskor hőmenynyiséget szállít a hűtött térből a külvilág felé. Egyszerű - és ésszerű - gondolat, hogy ez megfordítva is működhetne. Működik is! Egy egyszerű kis szerkezet beépítésével megfordítható a folyamat, így most a külső térből szállítható a hőmennyiség a belső tér felé - tehát a készülék fűt. A megoldás egyetlen problémája, hogy mások a körülmények nyáron, amikor hűteni akarunk, és mások télen, amikor fűteni. Gondoljunk csak bele: nyáron kb. 24 0C-os az helyiség, ahonnan elszállítjuk a hőt, és mondjuk 35 0C, ahova szállítjuk. Télen meg mondjuk -10 0C a külső hőmérséklet, ahonnan hőt kell elvonni, és kb. 22 0C, ahová szállítani kell. Azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy könnyebb a 24 0C-os levegőt lehűteni 1-2 0C-kal, mint a -10 0C-osat. Éppen ezért a sztenderd - ki/bekapcsolós - berendezések NEM ALKALMASAK ARRA, hogy 0.+5 0C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzembe működjenek.

Kár! Pedig klímával fűteni nem is olyan rossz dolog. Hogy miért? Azt hiszem, hogy e néhány pontban eloszlathatok két tévhitet olvasóinkban.

1. tévhit: Árammal fűteni drága! Igen, ha villanyradiátorral vagy hőlégbefúvóval teszi. De a klímás fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt "szállít be" a lakótérbe, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. És ez a szám akár ötre is felmehet. Egyet fizet, ötöt kap! Ugye, nem is rossz.

Ha Önnek önálló vezetékes földgázellátása van, akkor kb. egynegyedét fizeti annak, mintha árammal fűtene (villanyradiátor, hőlégbefúvó). Ha tehát a klímás fűtés négyszer annyi hőt tud szállítani, mint amenynyi áramot felvesz a hálózatból, akkor a megrendelőnél pontosan ugyanannyiba kerülne a klímás fűtés, mint a gáz. Ha bármilyen más rendszerű fűtésnél - társasház központi kazán, távfűtés, PB-gázfűtés - gazdaságosabb lehet egy klímás fűtési megoldás.

2. tévhit: A klíma nem tud elég meleget csinálni! Ez méretezés kérdése. Ha egy lakás 10 kW fűtési teljesítményt igényel, és ez biztosítva van klímával, akkor az a lakás ugyanúgy megfelelően fel lesz fűtve, mint bármely más megoldással.

Egy klíma fűtéskor 40-45 0C hőmérsékletű levegőt fúj be. Azért ez nem olyan rossz!

3. Ami nem tévhit, de kevesen tudják: a légbefúvós fűtés az egyik legrugalmasabb fűtési megoldás! Egy légfűtés pár perc alatt meleg levegőt fúj a lakásba, és mivel mesterséges légáramoltatást - azaz ventilátort - használunk, ez gyorsan eloszlik a teljes fűtött területen. Ezen kívül minden más fűtés a levegővel együtt fűti fel a helyiségben lévő tárgyakat, falakat. Ezzel szemben a légfűtés a levegővel kezd, és csak a felmelegített levegő fűti fel azután a helyiség berendezési elemeit.

Na, egész szép ki érvrendszert felsorakoztattam itt a klímás fűtés mellett, csak hát ez a fránya 0.+5 0C határ, ez gond. Mert hát nálunk ugye szokott ennél hidegebb is lenni! Ha eljutott velem idáig ebben a fejezetben, már nélkülem is ki fogja mondani: inverter! Az inverter-technológia - a korszerű hűtőközegek megjelenésével együtt - ma már -20.-25 0C külső hőmérsékletig működő hőszivattyús klímákat biztosít, ami azért már elgondolkodtató lehetőség.

Nagy csőtávolságok

Elviszem önnek a kültérit a telek sarkába!

A klímatelepítések egyik olyan kérdése, amely sok esetben kizárja - az egyébként az adott feladatra minden szempontból optimumnak tekinthető - direkt elpárologtatós klímák alkalmazhatóságát.

A hagyományos berendezések 10-15 m csőhosszúságot és 3-5 m magasságkülönbséget engednek meg a kültéri és a beltéri egység között. Elég szoros korlát! Ha nem tartható, akkor más - bonyolultabb és lényegesen költségesebb - megoldásokat kellett alkalmazni. Amióta azonban rendelkezésre áll az inverter-technológia, sokat javult a helyzet. Természetesen a korlátok nem dőltek le, de tágultak: egyszerű spliteknél is 30 m csőhoszszat és 20 m (ez 6-7 emelet!!) szintkülönbséget engedhetünk meg, a legkomolyabb rendszerekkel pedig akár 1000 m csőhosszat és 90 m szintkülönbséget is elérhetünk. Azért ebbe már elég sokféle megoldás belefér!

Szabályzó elektronika Intelmek és tapasztalatok

Az előzőkben az inverter-tech- nika összes olyan előnyét öszszefoglaltam, amely ahhoz kell: objektív döntést hozhasson a megrendelő számára optimális megoldás megtalálásában. Előnyöket soroltam hoszszasan, most mégis egy intelemre kell, hogy sort kerítsek: ha klímát vásárol, NE HAGYATKOZZON erre a varázsszóra: inverteres klímát kérek.

Az inverter maga (a szó szigorúan vett műszaki értelmében) nem más, mint egy olyan műszaki eszköz, ami egy elektromos motor fordulatszámát változtatni tudja. Önmagában nem dönt semmiről. Ami valóban azokat az előnyöket nyújthatja, amit az előző hét pontban felsoroltam, az maga a működésszabályzó elektronika. Plusz egy precíz, összetett szoftver, amely eldönti, hogy a különböző érzékelőkkel mért paraméterek alapján milyen optimális működési üzemmódban kell az inverternek működnie. Egy precíz, jól letesztelt szabályzó szoftver nélkül az inverter-technológia csak REKLÁMMATRICA lesz a készülék dobozán.

Az én tapasztalataim egyetlen gyártó készülékein alapulnak, amelyhez garantáltan, a nevemmel merem kimondani: a hét pont maradéktalanul teljesül. Van még néhány gyártó, amelyről elhiszem, hogy az inverter-technológia valóban ezeket az előnyöket jelenti. És van egy pár, melyek esetében legalábbis kétkedés merül fel bennem.

Ha tehát inverter-technológiájú berendezést vásárol, a legbiztosabb támpont a referencia: nézzen meg egy beépített készüléket, vizsgálja meg a hét fenti szempont alapján, és utána döntsön.

Az első szempont, amikor a klímát egy adott helyiséghez kiválasztjuk, a helyiség teljesítményigénye. Ezt az igényt meghatározza a helyiség mérete, rendeltetése, fekvése, falak, nyílászárók szigetelésének milyensége, valamint az egyéb, "bevitt" hőforrások mennyisége. A helyiség mérete döntő, hiszen minél nagyobb, annál nagyobb teljesítményű készülékkel lehet lehűteni. Ha egy helyiségre x watt teljesítményű klíma elegendő, és egy nagyobb (pl. 2x) teljesítményű lesz felszerelve nem jelenti azt, hogy a nagyobb készülék dupla villanyszámlát okoz.

A nagyobb teljesítményű készülék nem jelenti feltétlenül a fogyasztás növekedését, hiszen a nagyobb kapacitású klíma kevesebb ideig fog működni.

Döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A túl nagy hőmérséklet különbség beállítása - egészségügyi hatások mellett - a fogyasztás tetemes növekedésével is járhat.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál a gépek hatásfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől (R410A, R407C stb..) is függ. A hatásfokot, vagy jóságfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére.

A következő táblázat jól mutatja a hatásfok fogyasztásra gyakorolt hatását. A példában két átlagos (3,5 kW) teljesítményű készülék fogyasztását szemléltetjük, napi átlag 6 órás kompresszor futásidővel.

Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják a gépeket energiaosztályokba ("A" osztály = legjobb hatásfok) is, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energiát, ha jó hatásfokú (magas COP, EER számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. Magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát.

A klíma hatásfoka jelentősen befolyásolja a fogyasztást. Egy "A" energiaosztályú géppel ezrekkel lehet kevesebb az áramfogyasztás számlája

Minél több kilométert megyünk az autónkkal, annál több benzin fog elfogyni belőle. Ez így van a klíma készülékeknél is. Ha egy nap csak 2 órára kapcsoljuk be, kevesebbet fog fogyasztani, mintha 8 órát menne, viszont 6 órával kevesebb "jóidőben" lesz részünk. Az energiafogyasztás, a klíma elektromos(!) teljesítményének és az időnek a szorzata, ezért döntő befolyásoló tényező, hogy hány órát használjuk a készüléket. Ezzel az idővel értelemszerűen mindenki a maga igényeihez mérten képes kevesebb fogyasztást elérni.

Az emberek monotónia tűrő küszöbe nyilvánvalóan teljesen eltérő. 

A folyamatos zaj ami egyes embereknek hallhatatlan, másoknak már idegesítő és zavaró is lehet. Minél halkabb egy berendezés annál könnyebben fog illeszkedni az eltérő igényekhez. Fontos, hogy munka végzés vagy pihenés közben ne érjen bennünket olyan külső behatás ami megzavarhatja a tevékenységünket.

A klímaberendezések üzemeltetése közben a kül és beltéri egységben elhelyezett ventilátor motorok és járókerekek valamint a kültériben elhelyezett kompresszor üzemének eredményeképpen zaj keletkezik. Ez a zaj a berendezésből távozik. A korszerű berendezések gyártóinak egyik fontos fejlesztési pontja, hogy a zajszintet minél alacsonyabbra tudják küzdeni.

A mai beltéri egységeknél nem ritka a 20 dBA zajszint (Nord Mojave, Hitahci Shirokuma) (hangnyomás szint) alacsony fordulaton ami kb. akkor “zajt” jelent mint a lágy szellőben susogó falevél. De a kültéri egység zajszintjére nem csak a saját kényelmünk miatt kell figyelnünk! Környezetünkben élő ember társainkat is zavarhatja a kültéri egységből kiáramló zaj. A zaj terhelést a 4/1984 sz. EÜM rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározták, területi funkció szerint, hogy bizonyos besorolású területeknek milyen zajszinteknek kell megfelelnie.

Amennyiben a berendezésünk kültéri egysége zajosabb a megengedettnél ,akkor egy feljelentést követően akár annak leszerelését is elrendelheti a hatóság. Lakóterületen laza beépítéssel a nappali megengedett érték 5 méterre a berendezéstől 55dB(A) az éjszakai pedig 45 dB(A).

forrás: klima.hu

A tiszta klímaberendezés nem terjeszti a legionella betegséget!

A split klíma (háztartási légkondicionálók) normális esetben nem porlasztanak vizet a légtérbe, tehát legionella betegséget sem okozhatnak. Ezen túlmenően a split klíma beltéri egység hőcserélőjén egy nagyon nedves környezet alakul ki, a klíma beltéri egység hőcserélő felületére a hűtött levegőből különböző szerves anyagok rakódnak le, és ezek fertőződhetnek baktériumokkal.

Ha viszont rossz a kondenzvíz elvezetés, akkor a klíma beltéri egység ventilátora a felgyülemlett vizet beporlaszthatja a légtérbe, ezért klíma szerelés folyamán gondos odafigyelést igényel a kondenzvíz elvezetés. Ez a levegőbe jutva már komoly allergiát vagy más légúti fertőzéseket okozhat, ezért a split klíma beltéri egység hőcserélőjét gondosan és rendszeresen tisztítani szükséges. A klímaberendezés elfertőződöttségét általában jelzi a split klíma beltéri egységből áradó ammóniás vagy egyéb kellemetlen szag.

A klímaberendezés használói nagy része tapasztalta már, hogy a klímakészülék bekapcsolásakor poshadt szag áramlik a berendezésből. Pedig ez már a végső stádium, ilyenkor nagy valószínűséggel tele van a készülék a kellemetlen szagokat okozó anyagokon túl, különböző gomba- és baktériumtenyészetekkel. Ezt keringteti a készülék klimatizálás folyamán a beltérben, fertőzve az ott tartózkodókat.

A tisztításhoz speciális összetételű klíma tisztító spray-k és mosószerek kaphatóak, amelyek nem teszik tönkre, és nem korrodálják a klímakészülék belsejét, de elpusztítanak minden kórokozót, és megtisztítják a hőcserélő felületeket.

A legionella betegséget tehát a levegőbe porlasztott fertőzött vízcseppek okozzák: légnedvesítők, szökőkutak, zuhanyzók, pezsgőfürdők stb.

A legionellózis, és az egyéb fertőzések egyszerűen megelőzhetőek, a készülékek rendszeres és folyamatos tisztításával, karbantartásával.

Mióta tudunk a leginelláról?

Ezt a rejtélyes betegséget, a legionellózist egy USA -béli szállodában 1976-ban veteránok találkozásán észlelték először. A résztvevők nagy számban egy tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkáló betegségben szenvedtek. A több mint 4000 részvevő közül, majdnem 30-an meghaltak. A betegség megállapítása után a fertőzés eredetét kezdték keresni.

A későbbiek során megállapították, hogy a betegség főleg az öregekre, cigarettázókra, tűdőbetegségben szenvedőkre, és a legyengült immunrendszerű emberekre jelent fokozott veszélyt.

A betegség a légutakban, a tüdőben okoz gyulladást, amely heveny, gennyes tüdőgyulladás képében zajlik. Kétnapos lappangási idő után magas láz, izomfájdalmak, száraz köhögés, nehéz légzés, hasmenés, tudatzavar jelentkezik. Az egyre kiterjedtebbé váló tüdőgyulladás miatt romlik a beteg állapota és halál is bekövetkezhet.

Miért van szükség a split klíma beltéri egység karbantartására?

 A hűtési szezon alatti működtetés során a klímaberendezés jelentős mennyiségű, a levegőben megtalálható szennyeződést szív magába. Klíma beltéri egységben különböző szűrők találhatok meg, melyek feladata pontosan ezen szennyeződések kiszűrése. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk klímaberendezés beltéri egységét, akkor láthatjuk, hogy egy egyszerű, viszonylag finom porszűrő takarja a hőcserélő teljes felületét. Ezen a szűrőn a nagyobb szemcséjű por, szöszök fennakadnak, viszont a finomabb szennyeződések átjutnak rajta.

Sokan nem tudják, hogy a készülékekben levő szűrőbetét tulajdonképpen csupán a berendezés műszaki védelmét látja el. A funkciója az, hogy a készülékben levő motor (amely a beépített ventilátort mozgatja) a beszálló por ellen védettebb legyen. A szűrő tisztítása tehát a levegő tisztaságára nincsen nagy hatással!

A hőcserélőn kicsapódó nedvességen ez az apró méretű szennyeződés megtapadhat, és ha nem tisztítjuk, kezeljük, akkor melegágya lehet a különböző gombák, penészek, baktériumok telepeinek. Lássunk néhány képet példaképpen:

Az elhanyagolt, nem szakszerűen és a kellő rendszerességgel tisztított split klíma beltéri egységek belső felületén, ventilátorán, csepptálcájában lerakódott szennyeződésen a párás, sötét környezetben kialakulnak a baktérium, gomba, penész, stb. telepek, melyek a klímakészülék elindításakor, működésekor a helyiség levegőjébe juttatják a kórokozók hadát, majd onnan szemünkbe, orrunkba tüdőnkbe jutva olyan légúti betegségek kialakulásának kockázatát növelik, mint az allergia, asztma, legionellózis, stb.

A szakszerű tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben egyébként legtöbbször ideális életkörülményekre lelő mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, és a berendezések által folyamatosan keringetésre kerüljenek agyagcseréjük melléktermékeivel együtt a beltéri levegőben.

A legelterjedtebb (penész)gomba fajok (aspergillus, penicillum) mellett baktériumok is megjelennek a beltéri egységek hűtőbordáin kialakuló vékony filmrétegen, illetve csepegővíz-tálcán. A legismertebb, kifejezetten a légkondicionálókhoz köthető baktériumtörzs a legionella, amely atípusos tüdőgyulladást okozhat.

A hagyományos karbantartás, tisztítás nem elegendő, feltétlenül szakszerű fertőtlenítésre van szükség. Ne fertőzze otthonát, munkahelyét! A tisztítást, fertőtlenítést ajánlott évente legalább kétszer elvégezni, de legfőképpen a hűtési szezon kezdetén!

Miért van szükség a split klíma kültéri egység karbantartására?

Klímakészülékünk másik alkotórésze a kültéri egység, ami az esetek nagy részében a szabadban helyezkedik el, kitéve az időjárás viszontagságainak, napsütésnek, esőnek, szélnek, pornak. Mivel a hőcserélőn működés közben nagy mennyiségű levegő áramlik át, és itt nincs szűrő, ami megakadályozza a por beszívását, ezért a sűrűn elhelyezkedő lamellák között a fák szöszei, a por, egyéb szennyeződések lerakódnak, és akadályozzák a levegő szabad áramlását.

Ennek hatására a kültéri egység kondenzátora nehezebben adja le a hőt, a kompresszor erőlködik, alacsonyabb lesz a hatásfok, több elektromos áramot fogyaszt, gyorsabban használódik el a készülék. Nagyon fontos a hőcserélő tisztítása, akár a gép szétszerelése által is.

Mit takar a klíma berendezés beltéri egység karbantartása

 A klíma beltéri egység karbantartása során kitakarítjuk a benne található szűrőket, a sűrű lamellázatú hőcserélő felületéről speciális vegyszeres tisztítással eltávolítjuk a szűrőn átjutott szennyeződéseket. Tisztítás megakadályozza, hogy a készülékben egyébként legtöbbször ideális életkörülményekre lelő mikroorganizmusok megtelepedjenek, elszaporodjanak, és a berendezések által folyamatosan keringetésre kerüljenek agyagcseréjük melléktermékeivel együtt a beltéri levegőben.

Elhasználódott szűrőket cseréljük. Ez két okból lényeges: egyrészről a hőátadás, másrészről az egészségügyi szempontból káros szennyeződés eltávolítása miatt. Veszélyes hulladék eltávolításáról gondoskodunk.

Karbantartás elmaradása estén a hőcserélőn megtelepedett szennyeződés rontja a hőcserét, és melegágya a különböző baktérium telepek kialakulásának. Használat esetén a poros, párás környezetben kialakuló gombatelepek a helyiség levegőjébe jutva veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, és kellemetlen szagot terjeszthetnek.

Újabb berendezésekben már gyárilag öntisztító (önszárító) funkció is megtalálható. Ez biztosítja, hogy használat után a berendezés belső szerkezeti egységi szárazak legyenek, ezzel gátolva a gombatelepek kialakulását, melyek a nedves környezetet kedvelik.

Mit takar a klíma berendezés kültéri egység karbantartása?

 Karbantartáskor a split klíma kültéri egység sűrű lamellázatú hőcserélőjét nagynyomású mosóval átmossuk kitakarítjuk. Ellenőrizzük a gáztömörség, szivárgásmentesség, a tartókonzolok és rögzítéseinek épségét, rezgéscsillapítók épségét, a rezonanciák elkerülése és a csendes működés érdekében, az elektromos kötések.

Működés közbeni üzemi nyomások ellenőrzése, áramfelvétel mérése a megfelelő és gazdaságos működés érdekében. Az ellenőrzése a biztonság érdekében.

Összefoglalva, amennyiben azt szeretnénk, hogy split klíma tartósan és egészségünk veszélyeztetése nélkül kellemes komfortot nyújtva üzemeljen, a készülék forgalmazója, illetve telepítője által ajánlott rendszerességgel végeztessük el szakemberrel a karbantartást, szem előtt tartva a leírtakat.

Mert mi is a klímaberendezés működésének lényege? Hűtéskor hőmennyiséget szállít a hűtött térből a külső környezetbe. A hűtőköri ciklus és ezáltal a szállított hőmennyiség iránya egy egyszerű szelep segítségével megfordítható. Így a kültéri egység lesz hideg (azaz ez a rész fog hűteni) és a beltéri egység lesz meleg (vagyis így a klíma fűteni is tud). Akármennyire is furcsa, de a folyamathoz szükséges hőforrás maga a kültéri, hidegebb levegő, amiből a klímaberendezés segítségével hőt (energiát) tudunk elvonni és azt a melegebb zónában leadni. Ugye, nem is olyan bonyolult?

Ennél már lehet, hogy csak a finnek energiatakarékosabbak…

A megoldás óriási előnye ugyanis, hogy az ilyen típusú, úgynevezett hőszivattyús klímával akár energiatakarékosabban fűthetünk, mint a hagyományos fűtőberendezésekkel, mert a fűtőanyag égetéssel ellentétben a hőszivattyú pusztán költözteti a meleget, és ezért legalább háromszor annyi fűtési teljesítményt szállít be a lakótérbe, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. 

Kényelmi szempontból sem utolsó dolog, hogy amikor ősszel hirtelen lehűl a levegő, Ön már néhány perc alatt kellemes meleget varázsolhat a 15 fokos lakásba, anélkül, hogy be kelljen indítani az egész fűtésrendszert.  Vagy tavasszal, mikor már végre kikapcsolta a fűtésrendszert, és nagyon örül a melegnek, hirtelen 10 fokkal visszaesik a hőmérséklet. Gyakorlatilag ma már egyetlen nap leforgása alatt részese lehet bármilyen időjárásnak. És ez az, amit a fűteni is tudó klímaberendezés képes korrigálni.

De nem minden fűtős klíma bírja a nagy hidegeket…

Ahogy a külső levegő hőmérséklete csökken, úgy csökken a fűtőteljesítmény is, ezért a fix fordulatos kompresszorral működő, ki-bekapcsolós klímaberendezéseket már ne használja 0, –5°C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzemmódban, mert nem működnek üzembiztosan.  Sajnos a legtöbb ilyen típusú klímába nem építik be a túl hideg esetén az üzemelést letiltó védelmi rendszert, esetleg csak a leírásban említik, hogy ilyenkor nem szabadna működtetni. Ezért ha valaki 1-2 hétig fűteni próbál -5 °C fok alatt egy hagyományos, ki-bekapcsolós klímával, akkor valószínű, hogy a berendezés elromlik. Az ilyen meghibásodásra pedig nem jár a garancia.

De hogy –5°C alatt ne csak a finnek érezzék jól magukat, itt van nekünk az inverter technológia

• Az inverteres klímáknál a kompresszor motorja, a kültéri egység ventilátora és a beltéri egység ventilátora is pontosan szabályozott, így egy optimális beállítás mellett a fűtés is üzembiztosan megoldható
• A profi inverteres készülékekben sokkal több paramétert figyel a vezérlő elektronika, mint egy ki-bekapcsolós gép esetében (pl. több szenzor, hőmérsékletérzékelő van benne), a többletinformáció birtokában pedig biztosítani lehet a meghibásodás-mentes üzemelést.
• A korszerű hűtőközegek megjelenése is hozzájárul, hogy akár -25 °C-os külső hőmérsékletnél is üzembiztosan működjön a rendszer, és a lakást költségtakarékosan fűthessük. Ez azért nem mellékes szempont, ugye?

forrás: klimatitok.hu